Versenyeink
Böngésző
KORÁBBI VERSENYEINK
Főoldal » Jegyzetek a futásról » A maraton élettana

Hírek

A maraton élettana
dátum: 2011-11-10 19:52:00

A maraton élettana

A hosszútávfutás, főképp pedig a maratoni futás nem tartozik a sokak által űzött sportok közé, hiszen rendkívüli akaraterő és kitartást igényel. Nagyfokú megerőltetést jelent testnek és léleknek egyaránt. Ám mi lehet nagyobb győzelem, mint gondos felkészülést követően legyőzni a távolságot?

Mindannyian ismerjük a maratoni futó történetét: Kr. e. 490-ben Miltiádész seregei
Marathónnál legyőzték a túlerőben lévő perzsákat. A perzsa hajóhad ezután Athén alá hajózott, hogy bevegye a védelem nélküli várost. A futónak azért kellett időben érkeznie, hogy riassza az athéniakat. Más történészek szerint az egész görög sereg rohant vissza Athénba sikerrel megvédeni a hazát, ami talán még nagyobb hőstett. Annyira, hogy az első újkori olimpián, 1896-ban Athénban már versenyszám volt a maratoni futás a maga 42,195 kilométerével. A győztesnek antik mintára életre szóló étel-, ital-, ruhaellátást ajánlott fel a város, sőt felajánlottak hintót lóval, kecskét legelővel, de egymillió arany drachmát és a stadionépítő a lánya kezét is! A görögök szerencséjére hazai sportoló lett a győztes, de meg kell említenünk, hogy a harmadik helyezett a magyar Kellner Gyula lett.

Alapvetően háromféle komoly baj szokott történni hosszútávfutás közben.
A leggyakoribb ezek közül a vízmérgezés.

Megdöbbentő, nem? Azt gondolnánk, hogy éppen a kiszáradás okoz problémákat, hiszen a futó három-négy órán át izzad éppen azért, hogy ezt elkerülje. Iszik is, amennyi belefér és ebből lesz a baj: az izzadsággal sót is veszít, ám a folyadékkal nem pótolja azt (kinek van kedve sós vizet inni?). Ráadásul az extrém megterhelés miatt a vese nem választja ki a vizet, ezért abból felesleg lesz a szervezetben, és ebben a sok vízben alig lesz nátrium. A következmény az agy ödémája, ami akár halálos is lehet. Tehát figyelni kell a kiszáradás megelőzésére, de sokkal nagyobb baj a túlhidrálás, ezért mértékkel kell inni, szakemberek szerint maximum 4-8 decilitert óránként, valamilyen sportitalból, ami tartalmaz ionokat is!

 



A szívroham a második helyen áll a halálos szövődmények között. Szinte mindig olyanoknál lépfel, akiknek már a futás előtt van egy vagy több rizikófaktoruk, tehát teljesen egészségesen nem kell erre számítani. Kutatások kimutatták, hogy az extrém igénybevétel megemeli a vérben a véralvadást elősegítő faktorokat, amik ilyenkor fokozott trombózis- és infarktushajlamot okoznak. Egészséges emberben nem történik semmi, de akinek ráadásul érelmeszesedése vagy más alapbetegsége van, számíthat komoly szövődményre.

A hőguta ritkább és kevésbé gyakran súlyos. Lényege, hogy a sport okozta kifejezett hőtermelést a szervezet az izzadsággal nem tudja elég gyorsan elvezetni, a test hőmérséklete megemelkedik, ami az agy működését károsan befolyásolja.

A maraton számos egyéb, bár nem olyam komoly problémát is okozhat.

Egy ilyen hosszú táv lefutása annyira megterheli a szervezetet, hogy az egész test mintegy "begyullad", válaszul az igénybevételre. Számos méreganyag szabadul fel, rengeteg kóros érték mutatható ki a vérben, minden szerv küszködik, szállítja a bomlástermékeket, próbál regenerálódni. A mozgásszerveket is hihetetlenül megterheli a hosszútávfutás, a meglévő apró sérülések óriási problémává válhatnak, akár maradandó következményekkel. Ugyanakkor azt is kimutatták, hogy egészséges emberekben a maraton lefutása nem okoz semmilyen ízületi, izom-vagy csontkárosodást. Mint minden megterhelés, a maratoni futás is "lenullázza" az immunrendszert, tehát utána nagyobb eséllyel lehet számítani megbetegedésre.

Láthatjuk, a hosszútávfutás nem játék. Egy "maratoni orvos" mondása szerint olyan, mint "egy jó dolog túladagolása". De az is nyilvánvaló, hogy megfelelő és felelős felkészüléssel biztonságosan lefutható. Legtöbbször egy már meglévő állapot, betegség szükséges ahhoz, hogy a maratoni futás miatti megterhelés bajt okozzon. Tehát aki nekivág a távnak, annak meg kell
győződnie arról, hogy egészséges. Feltétlenül vegyen részt orvosi vizsgálaton, győződjön meg szíve, érrendszere, ízületei egészségéről. Ha ez rendben van, gondos, hónapokig tartó felkészüléssel vágjon neki az embert próbáló feladatnak.

Egy jól megtervezett és fegyelmezetten kivitelezett felkészülési edzésterv után a
szakemberek szerint bárki le tudja futni a maratont.

dr. Kállay Krisztián

Forrás: Patika Magazin

vissza
Csatlakozz hozzánk!